Mit jelenthet néha egy könnycsepp nekünk,
Sokszor könnyezünk, de más történik velünk.
Egy könnycsepp jelezhet akár kitörő örömöt,
De lehet az bánat is, mi a múltunkból előjött.
Akaratlan is legördül, és nem tudunk hazudni,
Elárulva minket, ha nem akarnánk mondani.
Szem a lélek tükre, mondják, és ez milyen igaz,
Könny a szívünk patakja, mikor nincsen vigasz.
Lehet az egy mély fájdalom, mely a lelkeden ül,
Vagy mennyei boldogság, mely az arcodra kiül,
Ám hiába is akarnánk, ezt nem tudjuk tagadni,
Azért, mert a szívünkkel nem tudunk hazudni.
Könnyezünk, ha szeretünk és akkor is, ha nem,
Ha búcsúzunk, ha viszontlátunk, ugye, van ilyen!
Könnycsepp gördül arcunkon, ha szívből adunk,
S meghatódunk akkor is, ha ajándékot kapunk.
Sírunk akkor, ha elmegy tőlünk az, kit szeretünk,
Hogyha fáj a szívünk, és akkor is, ha mi megyünk.
Egyszer magunkat siratjuk, ám máskor másokat,
Könnyekkel jár a test fájdalma is, sosem válogat.
Ne szégyelld a könnyeid, az még nem gyengeség,
Csak azt mondja el rólad, van benned gyengédség.
Annyit jelent csupán, hogy vannak még érzéseid,
Hogy lelked szent vizében, elolvadnak kérdéseid.
A könnyek fontosabbak, mint a nagy büszkeséged,
Segíthetnek feldolgozni, ha jelentős a veszteséged.
Könnyebbnek érzed majd a súlyos lelki terheidet,
S néha csupán a könnyek árán, őrizheted elveidet.
Sírj, ha néha nehéz, mert biztosan könnyebb lesz,
Sírj akkor is, ha fáj, mert valamit majd hozzád tesz,
Könnyeidből épül a nyugalom, és születhet a béke,
Az élet mindig a jóra tanít, és szabad lehetsz végre!