Ember, ki a sötétben ülsz,
Várod a fényt, hogy végre láss,
A kopogó, múló napok tova tűnnek a végtelenségben,
Ha nem változtatsz tudod, semmi nem változik,
Tüzet gyújthatsz, de az még nem nappali világosság,
Mint midőn ha olvasol, az még nem tudatosság,
Az még csak az út fele, jó esetben,
Csak az érti meg a fényt, aki beengedi,
S aki beengedi oly üres, mint az újszülött,
A tudatosság, valójában az igazi újjászületés.
Ember, ki a sötétben ülsz,
Nyisd ki a szemed, töröld le az ábrándjaid,
Feledd el a hamis képet, amit igaznak hiszel,
Hagy el az önbecsapást, amit naponta teszel,
A tétova gondolatok cseppenkét mérgeznek,
S a félelem lassan átszővi mélabús életed,
Helyet foglal a tudatod mögött és ott is marad,
Ridegen, némán, csendben a tarkódon ül,
S kit a félelem irányít, jó döntést ritkán hoz,
Minden örömöt és vidámságot eloroz.
Ember, ki a sötétben ülsz,
Állj fel végre, önmagadért,
Ne mást okolj a kisiklott dolgaidért,
Keresd meg a fény, de belül gyújts lángot,
S ha sikerül, majd másnak látod a világot,
Hagyd, hogy az égi fény világítson benned,
Irányt mutasson merre is kell menned,
Engedd meg, hogy helyetted az égben döntsenek,
Csak kövesd, mint parancsot a győztes hadsereg,
És majd megdöbbensz, ahogy a föld megremeg.
Ember, ki a sötétben ülsz,
Ha figyelsz meglátod a közeledő fényt,
És lassan megérzed a melegséget,
Ami csak a tied, amit neked küldtek,
Ami átjár, amivel végre egyesülsz,
Eggyé válsz az égi dicsőséggel és örvendezel,
És már nem inogsz, nem hátrálsz a bajban,
Mert tudod, hogy miért vagy a világban
Tudod, bármit hozzon is a nagybetűs élet,
Neked tisztán az ég szerint kell élned.
Ember, ki a sötétben ülsz,
Nyisd ki végre lényed eltitkolt ajtaját,
Engedd be a teremtett világ, minden csodáját,
A földi élet és az égi lét minden mámorát,
Menj át a hídon és haladj az úton, egyesülj az ősi tudással,
Tanulj meg tanulni és tanulj meg türelmesnek lenni,
Tanulj alázatot, azért, hogy önmagad felé emelkedhess,
Tanulj azért is, hogy végre a szívedből szerethess,
Szeretni és létezni ez több, mint kiváltság és lehetőség,
Égi törvény ez, amit követni mindenkinek kötelesség!