Még tart az év, de már nemsokára vége,
Gondold ezt át, mielőtt felnéznél az égre,
Használd ki jól ezt a néhány utolsó napot,
Melyeket az óév még kezeidben hagyott.

Keresd meg a hibáid, és készíts jegyzeteket,
Hogy tiszta lappal kezdhesd az új fejezetet,
Versben teszem föl a fontosabb kérdéseket,
Hogy felidézzem benned az igaz érzéseket.

Szerinted milyen voltál? Jobb vagy rosszabb?
Tudod, hogy az újév idén sem lesz hosszabb.
Mennyi időt vesztegettél idén fölöslegesen,
S mennyi mindent néztél végig közömbösen?

Szerettél-e úgy, hogy az érzés már szinte fájt,
Mennyit voltál együtt azzal, aki mindig várt,
Tiszteleted-e azt, ki csak alázatra kért téged,
Becsülted-e az emberekben az őszinteséget?

Őrizted-e méltóságod, mikor dönteni kellett,
S tiszta szívvel álltál-e az igaz ügyek mellett,
Hű voltál e azokhoz, akik megbíztak benned,
Kellett-e becsületért néha elégtételt venned.

Alázatos voltál-e egész évben, családod iránt,
Megtettél minden szépet, amit párod kívánt,
Kedvébe jártál-e aggódó, szerető szüleidnek,
Mondtál-e nemet értük fontosabb ügyeidnek?

Siettél-e hívásra, ha a bajban segíteni tudtál,
Hoztál-e áldozatot azzal, mikor igent mondtál,
Előtérben vannak-e még, az anyagi érdekeid,
Vagy végre követed a szíved súgta érzelmeid?

Gondold ezt jól át, mielőtt önmagadnak felelsz,
Ha igen a válaszod, akkor lelked békéjére lelsz,
S hogy ne kérdésekkel folytassam az óév sorait,
Most sorolni kezdem az élet fölösleges dolgait.

Ne akarj megfelelni, úgy nem lehetsz önmagad,
A szemét majd eltűnik, de az érték fönnmarad,
Kerüld a túlzásokat és a kapzsiság torz érdekeit,
De tartsd többre az élet tiszta és igaz értékeit!

Mert az álnok ember gyarló, s szemedbe hízeleg,
De ha hátat fordítasz, már a könnyes szem nevet,
Csak az érdekeit nézi, neki te is csak eszköz vagy,
Tudd, hogy a hízelgő, ha nem kellesz, eldob majd!

Ne légy te szolga, de munkádat alázattal végezd,
Alkoss szabadon, csak a végeredményt kérdezd,
Tanulj meg jól hallgatni, és hogy kihez szólhatsz,
Tudd, amikor beszélsz, hogy kinek mit mondasz!

Kérdezz bátran az élettől, és úgy fog választ adni,
Hogy szükségest a kapzsiságtól tudd elválasztani,
Az érdekek hamis szavát ne kövesd mert elveszel,
Válogasd meg mindig azt, hogy kivel mit cselekszel!

Ne légy kegyetlen, csak ha igazat kell mondanod,
Ne légy gyanakvó, csak ha az igaz szót nem hallod,
Légy te igaz akkor is, mikor hazudnak az emberek,
Légy jó még akkor is, ha úgy érzed, már nem lehet!

Gondold át a szavaim, amikor búcsúzol az óévtől,
Tudd, mit kell tenned, hogy jót várhass az újévtől,
De ha az utat keresed, mi a boldogsághoz elvezet,
Két dolog az, nem más, mint a jóság és a szeretet!

Mert a jóság az, mi a világot az égbe kormányozza,
A szeretet ereje az, mely a kis szíveket összehozza,
Hogy e kis versike végezetül vidáman érjen véget,
Hadd kívánjak mindenkinek Békés, Boldog Új Évet!